A válsághelyzetben bennünk ébredő pánik haraggal, félelemmel és intoleranciával párosult. Vajon miért éltük meg ezeket? Ha válsághelyzet tőlünk függetlenül alakult ki, akkor mi szükség van a pánikra? A válságok arra kényszerítettek minket, hogy érzéseinket, gondolatainkat és tetteinket a pánik leküzdésére összpontosítsuk, és ennek megfelelően cselekedjünk.
A válság – akár mennyire is furcsa – a fejlődésünk része. Életünkben egyetlen egy dolog van, ami nem változik – ez pedig maga a változás. Ennek köszönhetően fejlődünk. Csak el kell gondolkoznunk azon, mire fokuszáljunk – a pénzre, az egészségre vagy a kapcsolatokra?
Van, amit tudunk befolyásolni, és van, amit nem. Ebben a helyzetben az a feladatunk, hogy csak azt próbáljuk meg befolyásolni, amin tudunk változtatni.
Nem tudjuk megváltoztatni a világot, ezért nem érdemes pánikba esni. De megállíthatjuk a pánikot önmagunkban és a környezetünkben is.
Hogyan tehetjük meg?
Ne csak a járvány áldozatairól szóló híreket olvassuk. Ezek nyugtalanságot keltenek.
Gondolkozzunk logikusan. Ha válság a fejlődésünk része, akkor megváltoztat minket, a környezetünket, hogy jobbá válhassunk. Ha céltudatosan szűkítjük a figyelmünket a pozitív dolgokra, és ennek megfelelően cselekszünk, máris jobbá tesszük a világot.
Erre a példa Siák Zsuzsanna, a Sárbogárdi Nyugdíjas Rendőr Egyesület (VROSZ tagszervezete) alelnöke. A 
nyugállományú alezredes asszony önkéntesen felajánlotta közreműködését a koronavírus elleni oltások beadásával kapcsolatos betegirányítási és adminisztrációs teendők elvégzésében a helyi orvosi rendelőben.
Először körbetelefonálta az oltásra regisztráltakat, az időpontokat egyeztetve. A rendőrségi munkatapasztalata mindenben visszaköszönt – teljes körű tájékoztatásban, a szervezésben, az adminisztrációban, a személyes megjelenésében és nem utolsósorban az ő irányába megnyilvánuló személyes bizalomban.
Szép mosollyal, magassarkú cipőben, csinos, kifogastalan öltözékben, magabiztosságát sugározva, pozitív életszemlélettel, napokon keresztül irányította az érkezőket.
Ő a helyi közösség mozgatója. Határozottsága és a személyes rendezettsége példamutatóan hatott az érkezőkre. Mindenki elégedettséggel és hálával fogadta az önkéntes munkáját.
Kétségtelenül, ilyen emberek, mint Siák Zsuzsanna, nagy szolgálatot tesznek embertársainknak. A jövőért és saját magukért is. Ők még mindig – szolgálnak és védenek – minket, helytállva a közös jövőnkért.
Naponta 60-100, oltásra érkező embert ellátni, együttműködni az egészségügyi dolgozókkal, végigcsinálni a rendkívüli helyzet szülte teendőket, nem egyszerű feladat. De lassan nem lesz, akit oltani kell. A végeredmény magáért beszél. A helyi közösség Zsuzsával az élen teljesíti a járvány elleni kötelességét.
Ez alkalommal egészségről, sikerről beszélünk, arról, hogy mindent túlélünk, hogy a járványhelyzet összekovácsolt minket, hogy ettől is fejlődtünk, erősebbek lettünk.
A cselekedeteink élesben feltárják azokat a nem működő mechanizmusokat, amelyek súlyosbítják a válságot. Ez után remélhetőleg senki sem fog ülni a kanapén, inkább úgy dönt, mint példaképünk, hogy többet tesz a lakóközösségéért, átgondolja, hogyan él, mennyire stabil a helyzete, az immunrendszere, mennyit törődik magával és az egészségével, és hogy a legrosszabb helyzetben is lehet változtatni a jelenen és ezzel a jövőn.
Siák Zsuzsanna úgy döntött, hogy a pánik által okozott félelmet, dühöt és intoleranciát szervezett munkával, emberek iránti szeretettel, együttérzéssel, elfogadással és cselekedettel helyettesíti.
Napjainkban a legfontosabb feladatunk, hogy vigyázunk az egészségünkre és egymásra. Tartsuk be a karanténszabályokat. Előrejelzések szerint a lakosság 70%-a megbetegszik. Elsősorban az idősek és eleve a gyengébb egészségi állapotú embertársaink vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak.
Vigyázzunk egymásra, ha tudomásunk van arról, hogy a közvetlen környezetünkben vannak olyanok, akik segítségre szorulnak – segítsünk.
És gondolkozzunk pozitívan, mert a mentális állapotunk is növeli az ellenállóképeségünket.
A lojalitás, jókedv, sport, tudatos pihenés ingyen van.
Jó égészéget kívánok, biztatóbb jövőt a válság alatt és utána.